Életmesék - Anya sírján a dió koppan
2014.09.02 20:05
Anya sírján a dió koppan.
Ősz van, ősz van,
S majd beleroppan,
ahogyan anya sírján
a dió koppan.
Anya sírján keservemben
pergetem az időt vissza csendben.
Amint a dió nagy puffanással koppan,
a szívem is, a dió is majd beleroppan.
Te már elmentél, én meg itt maradtam.
Ősz lett újra, hirtelen,
minden este, mindjobban hűvös.
Elmegy az ártatlan – marad a bűnös.
Elmennék utánad, de jobban köt az élet,
ha utánad mennék, jobban szeretnélek?
De nem vágyom még Holtak Országába!
Kezemben még az Életem Virága!
Anya! Újra itt az ősz, látod?
Nem látod.
S nem hallod, ahogyan a dió koppan…
Úgy születik meg, hogy majd’ beleroppan.
Ez maga az élet…