Folyamatok és állapotok

Állapotok a folyamatban

Az Újjászületés kártyát húztam szombaton a záró körben.  Aranyosan előadtam a szamárságaimat, amit laikus módon az újjászületés szóra asszociáltam, aztán itthon elolvastam, hogy mit ír hozzá az Osho könyv. Amint olvastam, rádöbbentem, hogy azt hittem, célba értem.  Tehát az újjászületés a végső állapot. A kártyán lévő kép a felhőkben egy dromedárt ábrázol, rajta táncol egy oroszlán, és az oroszlánból kiáramlik egy ifjú, ki fuvolát fúj. Az újjászületés egy történés a folyamatban. Nem állapot, és főképp nem végső állapot. Mint kiokultam, a dromedár az önelégült elmét képviseli, aki a szabály-szerep rendszerben otthonosan mozog, és ugyancsak azt hiszi (mint én), hogy célba ért. Az oroszlán azt az állapotot képviseli, aki a dromedárból születik, amikor elegem lesz a konvencionális életvitelemből, a szabály szabályozásából (Kontroll kártya, melyet a nyitó körben húztam), és zabolátlanul, üvöltözve török ki a karámból. Jelen pillanatban is az oroszlánt élem. A vihar lánya vagyok most, aki még mindig képes pusztítani. Az Újjászületés kártyám pedig innentől fogva meghívás egy következő állapotba, ahol a kontroll már nem tud kibillenteni a középpontomból. Csendesen betartom a szabályokat, melyekről úgy vélem, hogy a javamat szolgálják, és ugyanilyen csendesen átlépem azokat, melyek rám nézve pusztítóan korlátozni akarnak engem. De pszt! Ezt nem mondjuk meg senkinek!

Szeretnék most Nektek egy másik, függőleges világképben szemlélt példát is írni. Az állapotról és a folyamatról. Szerintetek a házasság az egy állapot, vagy egy folyamat? Biztosan meg fogjátok kérdezni, hogy gondolom ezt? Mert ha az életet tekintem egy folyamatnak, akkor a házasság egy állapot. Ha a házasságot, mint állapotot, egy folyamatnak tekintem, akkor abban a folyamatban is lesznek állapotok.

Mit csinál a dromedár, ha a házasságában az adott állapot nehezen viselhető? Például észre sem veszi ezt a tényt. Azt gondolja, hogy minden rendben van, és ő felügyeli ezt a rendet. Valójában a félelmei tartják kontroll alatt. És más személyek.

Mit tesz az oroszlán egy nemszeretem állapotban? Üvölt.

 És vajon hogyan befolyásolja az ifjút ez a helyzet? A példa szerint nem befolyásolja. A középpontjából szemléli a történéseket. Ezzel a gondolatsorral most mélyebbre ástam,  úgy, hogy nem tudom befejezni a történetet. Ha életszerű akarok maradni, az ifjú állapotában már nem téma a párkapcsolat problémája (sem.) Szóval, ha életszerű akarok maradni párkapcsolat témában, akkor ezt a vonalat nem erőltetem tovább, mert a párkapcsolat első sorba attól él, hogy ketten vagyunk benne, és könnyű ilyenkor magunkban az ártatlan szemlélő szerepét lecserélni  egy spirituális gőggel átitatott közönyös szemlélő szerepévé, aki mellett csak boldogtalan lehet az ember.

A kártyámnak (Újjászületés) nem is ez az üzenete. Hanem az, hogy egy következő állomás előtt áll a vonatom. Most vastagon az oroszlán természetét élem. Ez egy állapot. Valamikor kezdődött, és valamikor átcsúszhat egy másik tudatállapotba, és ez a folyamat reverzibilis. Mert néha kell az oroszlánság is.

Olyan jókat üvöltöztem Cserkúton. Tényleg oroszlánnak éreztem magam. Az üvöltés segített kiadni magamból olyan feszültségeket, melyek nem támogatják a jóllétemet. És átsegítettek bizonyos félelmeimen is. Például, amikor át kellett kelnem a parázson.  Volt passzusom, hogy üvölthetek. És átmentem.

A parázson járás is egy újjászületés. Az átélt élmény felidézése segít abban, hogy akkor is tovább menjek, amikor a kisördög azt mondja: „NE, hisz kicsi vagy, béna vagy és alkalmatlan”.

Csak annyit mondanék még végezetül: KÖSZÖNÖM!