Női testtudatosság a szerelemért - rátekintő

Kedvesek!

 

Én elindultam! Ki tart velem? 

Ahhoz, hogy a rengeteg ismeretet, melyet felhalmoztam az utóbbi harminc évben, valahogyan rendszerbe tudjam foglalni, ismételten át kell olvasni az anyagokat. Kutatásokat végzek hogy számotokra hiteles és naprakész információval tudjak szolgálni. Segítségemre van az agyam, mely öregségemre sokkal jobban tud dolgozni, mint amikor fiatal voltam, és még valami: a belső tűz.

A rendszerszemlélet, melyet eredendően a családállítás miatt kezdtem el tanulni, de aztán később kiderült, hogy az élet minden területén szükség van rá.

Nagyon sajnálom az elfecsérelt éveimet, és meg is gyászolom őket, amikor még nem találtam bele a közepébe, amikor a sok részinformáció képtelen volt összeállni egységgé bennem, s ezért sok kő és faág állta utamat, melyekbe rendre belebotlottam.

Átmentem néhány kétséges pillanaton is az elmúlt napokban. Aztán meghallgattam - mintegy véletlenül - egy riportot egy francia zenetanárral, aki komponálást tanít a konzervatóriumban.

Egy mondat ütötte meg a fülemet: komponálást mindenki tanulhat, de hogy igazán sikeres legyen, kell az a belső szikra. Ennek a mondatnak a segítségével tudtam elfogadni

lebbentem át az alkalmatlanság és érvénytelenség karámján. Hiszen ott van bennem az a belső szikra. Ott van már a rendszerbe foglalt ismeret, s tanulhatok lelkesen bármit, ami csak megérint, mert ott van az a szikra! És nem ismerek már semmilyen akadályt magam előtt, hogy a szikrát lángra lobbantsam, hogy aztán a tűz melegét bárki élvezhesse, akinek szüksége van rá.

 

A természetes nő, mint erősen hiányzó elem a teremtés palettájáról, kulcsa a megelégedett életnek. Amennyire hiányzik belőlünk a természetesség, annyira természet ellenesen működik a férfi - hiszen egymás tükrei vagyunk. 

 

Képzeljétek csak el, hogy a Nagy Természet úgy van megalkotva, hogy a nőt ciklikussá tette, a férfit pedig állandóvá. Pedig az agyalapi mirigy mindkét nem esetében hasonló funkciójú nemi hormonokat termel. 

Csak a nőben ritmusosan, a férfiben pedig állandóan. Ez a tisztán biológiai magyarázat. És nem kell "spirituálisnak" lenni, hogy egyszerűen megértsük: a fogamzásgátlás elterjedt módjai mind arra kényszerítik a nő testét, az agyát, a az agy által termelt hormonokat, hogy a férfi állandóságát kiszolgálják. Igen. Nem tudok rá jobb szót! Ha nem köll a gyerek, akkor védekezni kell ellene. Már ez is elég faramuci szó: védekezni.

Állandóan fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy a férfi közösülhessen. Monogámiában meg igencsak ajánlott. Szóval: valahogy ... mi nők is asszisztálunk ahhoz, hogy a férfi bak nyúlként viselkedhessen.

 

Így, bár látszólag egyensúly van a kapcsolatban, valójában semmiképp sem egyezik a természet rendjével, csökkenti a kölcsönös felelősség vállalásra való hajlandóságot. Azt a látszatot kelti, hogy mindent lehet. Pedig a nem kívánt gyermek helyett, aki a nemi élet kockázatává degradálódik, belépnek egyéb kockázati tényezők, melyek a nő testét érintik és fenyegetik első sorban. Az egzisztenciálisan veszélyben lévő nő ezen túl egészségügyileg is kockázatot vállal. Ez pedig lehetlenné teszi, hogy egyenrangú felek kapcsolódásáról beszélhessünk a párkapcsolatban. Mert: vajon mit tud adni a férfi viszonzásul a nőjének? Majd még több pénzt keres, hogy legyen miből kifizetni a maszek orvost, aki majd helyrehozza a felesége ivarszerveit - ha tudja, vagy elvégzi a mesterséges megtermékenyítést? Eltolódik tehát a kívánatos egyensúly, az egyenrangúság, egyszerűen azért, mert az egyik fél (jelesül a feleség), többet tett bele a kapcsolatba, mint a másik fél. 

 

Nem a férfiakat szeretném itt piszkálni, hanem az a célom, hogy felébresszem az érdeklődést a természet működésének rendje iránt. Az egyik országban az a probléma, hogy túl sok gyerek születik, a másikban pedig túl kevés. Mindkettő enged arra következtetni, hogy az állandóság fenntartása volt a cél. Sem egyik nemzet, sem a másik nem ismerte fel, vagy elfelejtette azt az iratlan szabályt, ami a nemi ösztönökkel való bánásmódra szenteli fel az embert. Ezért, jobbára úgy viselkedünk, mint az intelligens állatok. Amennyiben zártnak tekintjük ösztönkörünket, de ugyanakkor tudatában is vagyunk ennek. Viszont nem a természet rendjét hívjuk segítségül az ösztöneink megzabolázására, hanem kívülről avatkozunk bele a természetes folyamatokba.

 

Ismerjük el tehát végre, hogy ma az dívik még, hogy a férfi ösztönköréhez alkalmazkodik a nő, és a férfinek semmihez sem kell alkalmazkodni. Tisztelet a kivételeknek. A képesség az alkalmazkodásra mindkét fél részéről elveszett, ezért lettek a férfiak körében olyan népszerűek az elkerülő utak, mint félrekefélés, porno, egyéb szenvedélyek. És a nők ezért viszik vásárra a bőrüket.

 

Ez az oka annak, hogy  a férfi egyszerűen arra van kódolva, hogy az örökös nemzőképesség olyan férfias dolog, és semmit sem kell megzaboláznia, hiszen az életéhez hozzátartozik. Ettől férfi. És erősen igényelné, hogy határok között lehessen szabad, de sehol sincsenek azok a határok, ha a nő mindig rendelkezésre áll. Vagy ugyanaz a nő, manipulálva mindenféle eszközökkel, vagy mindig másik nő. Esetleg szimultán kettő-három. Aztán lehet csodálkozni, ha ötven éves kora táján a férfi már teljesen ki van égve, se család, se gyerek, sehol semmi, amiért érdemes élni. Nosza, keressünk egy fiatalkát, aki szintén hajlandó manipulálni a ciklikusságát, és mutassuk meg neki, hogy milyen az igazi pasi! És soha nincs vége a körnek..

 

Nem tudok nagy számokban gondolkozni. Alapvetően elég egy nő is, vagy egy férfi is, akik hajlandóak megállítani az ördögszekerüket. Egy hoz egy másikat, a második behív egy harmadikat. Nagyon szép történés.

 

 Ha csatlakoznál a csoporthoz a Facebookon megtalálsz bennünket  www.facebook.com/groups/1635193376795872/

 

Kérem, hogy csak nők jelentkezzenek!