Őszinteség és bizalom

Mai gondolat. Ha nagyon bűvösnek szeretnék látszani, akkor üzenet az űrből: fejlesszük ki magunkban az őszinteség erényét! De mit is jelent ez pontosabban? Hiszen eddig is megmondtuk annak a másik embernek, hogy „egyen meg a medve”! Mindig meg tudtunk fogalmazni, hogy a másik ember miben rossz. Nem is késlekedtünk a tudomására hozni. Tönkre is ment a kapcsolat! Vagy ha nem, hát a pokol jobb.

Mit jelent tehát az őszinteség? Egy képesség önmagam kifejezésére. Amikor önmagamat fejezem ki, mondataim tárgya én vagyok. Mondanivalóm rólam szól, arról az állapotról, ahogyan én most a világban, a saját bőrömben vagyok. Bízhatunk benne, hogy hallgatónk meghallja. És lehet utána csönd…

És még egyszer a bizalomról

Bármennyire meglepő, vannak embertársaink, akik annyira zárkózottak, hogy még az örömeiket sem tudják kifejezni. Már innen tudható, hogy mélyen sebzett ember néz szembe velünk – ha egyáltalán szembe néz -. Nehéz vele a boldogulás, mert úgy kell megtartani a szeretet terét, hogy nem jön válasz. Nincs megerősítés. Nagyon nehéz, mert a szeretet terének megtartása akkor hoz gyógyulást a szenvedő számára, amikor felébred benne a bizalom. Hogy ezt kivárjuk, nagy lelki erőre van szükség, és részünkről a másik emberbe vetett bizalomra, az abba vetett hitre, hogy ő képes rá.

Adassék vissza számunkra a bizalom!