2. NAP
A gyerekeknek tehát nincs jó, vagy rossz véleménye a szülei új párjáról. Egy fontos számukra: boldognak látni a szüleiket. Az elmúlt kapcsolat nő, vagy férfi tagja azonban gyakran nem örül a volt házastársa boldogságának. Ez csakis azért van, mert házasságuk úgy ért véget papíron, hogy nem zárult le lélekben. Tehát valamelyikük adós maradt, és ezzel szemben a másiknak nyitott követelése maradt. A gyűlölet iránya a volt házastárs, majd annak új párja lesz, a gyerekek pedig ennek a gyűlöletnek a hordozóivá válnak. (Ugyanez a helyzet, ha az anya-apa nem engedte el felnőtt gyermekét, tehát a kapcsolatuk nincs azon a korábbi szinten lezárva, és ebből lesznek a híres-hírhedt anyós-konfliktusok.) A gyermekek mindenképp az elvált házastársat képviselik az új kapcsolatban, akár van harag, akár nincs. De ha van harag, gyűlölet érzés, akkor ezt is hordozzák.
Második banánhéj: ha a boldogságot hajkurásszuk, és ennek vélt forrása egy párkapcsolat, akkor előbb fogunk igent mondani az új párunkra, minthogy egyáltalán fogalmunk lenne arról, hogyan is áll ő az előző házasságával: befejezte lélekben is, vagy sem. Ha az „igen” megtörtént, ha az aktus megtörtént, majd egy kis idő múlva igényt támasztunk párunkkal szemben, hogy fejezze be most már azt a régi szőttest végre, mert különben irgum-burgum…, akkor ezzel el lehet érni, hogy egy újabb kényszerpályára lökjük a szerelmünket. Aztán akkor ez már nem boldogság a számára többé. Ezért érdemes megfontolni már jó előre, hogy mikor is mondjuk ki azt az „igent.”
Mert, ha kényszerpályára állítjuk, úgy hogyan mondja ki felénk a párunk? : „Többlet teherrel érkeztem, és köszönöm, hogy elfogadsz így!” Vajon megengedhetünk magunknak egy ilyen játszmát? Először igent mondtál, aztán meg vissza a babaruhát! – és elkezdődik egy feltételekhez kötött életközösség. Te fütyülsz, a másik táncol. De milyen tánc lesz ez? – Terhekkel megpakolva…
A gyermekek tehát hordozzák és közvetítik a korábbi házastárs gyűlöletét. Nem akarják, hanem a gyerekek egyszerűen ilyenek. Tiszta szívűek, és követik a szüleiket, mert nincs saját akaratuk és saját döntésük. Így ők leszek a gyűlölet közvetítői. A gyerek szó az egyén családban elfoglalt helyét jelenti, és nem a személy életkorát. Erre álljon itt egy példa:
Egy család egyszer felbomlott. Na, bumm! Megesik akárhol! Maradt az anyával a két lány. Az anya annyira gyűlölte a volt férjét, hogy a gyerekekkel való kapcsolattartást is megakadályozta. A gyerekek már nem voltak kiskorúak, viszont nem voltak még önellátók, amikor ez a válás megtörtént, és továbbra is az anyjuk felügyelete alatt álltak. Az apa megnősült újra, és abból a házasságból is született egy lánya. Az apa kizárta az örökségből az előző házasságból született lányait: úgy intézte, hogy jogilag semmi ne legyen a nevén, s mindent a harmadik lányára íratott. Több mint 30 év telt el, mire a lányok keresni kezdték az apjukat. De csak az után, hogy anyjuk meghalt. Ekkora már saját gyermekeik és komoly egzisztenciájuk volt. És akit találtak, az egy öreg, megfáradt ember volt – és semmi több. Kik veszítettek itt a legtöbbet? És közben volt valaki is igazán boldog?
A volt házastárs gyűlöletének az iránya nem az új partner, ezért az új partner kezében semmilyen lehetőség nincs, hogy eloszlassa a fekete felhőket. Ha mozaik családban akarsz élni, el kell fogadnod, hogy többet vállalsz, kevesebb lehetőséggel – viszont van itt még valami: a gyerekek szempontjából a felelősséged is kevesebb, vagy egyáltalán nincs. (Közvetlen felelősséged először a közös gyermeketek felé fog támadni.) Ez a felelősségmentesség nem azt jelenti, hogy a felügyeleted alatt akár azt is hagyod, hogy kiugorjanak az ötödik emeletről. De azt is látni kell, hogy ugyanakkor nem több ez a felelősség, mint ha egy idegen gyermekre vigyázol egy hipermarket polcai között, amíg előkerülnek a szülei. Soha ne legyen ajándék tárgya a részedről, hogy felelősséget vállalj szerelmed gyermekeiért azokban a fontos ügyekben, melyek csak a szüleik hatáskörébe tartoznak! És ne engedd, hogy a nyakadba varrják azt a felelősséget, mely egyedül a szülőkhöz tartozik. Mert ez azzal járna, hogy jogtalanul igényt támasztanak veled szemben, hogy fölébe emelnek a volt házastársnak, amire egyébként semmi szükséged sincs, hiszen nem azért vagy ezzel a nővel/emberrel, mert több, vagy jobb vagy, mint az előző partner. Ám, ha a partnered így gondolja, és ha ez tetszene neked, akkor ezért valamikor súlyos árat kell fizetni.
A következő részt itt találod:lelekfarm-hu.webnode.hu/products/elet-mozaik-csaladban/